Adott egy anyuka, egy kétéves és egy már 17 napja külföldön dolgozó apuka. Anyuka kap két órát, amíg a szomszéd Zsóka néni elviszi a kisfiát szuper programokra, úgymint piacozás, vonatnézés, mozgólépcsőzés és egyebek. Mit csinál ilyenkor a normális anyuka? Süt, főz, vasal, takarít, lefekszik aludni, olvas, kikapcsolódik, facebookozik, kávézik a barátnőjével. 

De van a nem normális fajta, aki elmegy vért adni. Na igen felpattan a bringájára és egy rövid hivatalos ügyintézés után, már a megújult váradóállomás előtt zárja le a biciklit és tettrekészen belép. Az épületben senki, majd megjelenik a "recepciós"- az egész olyan, mintha egy szállodába érkeznék. Felveszi az adataimat, kicsit várok, ujjszúrás, hemoglobin ok, mehetek a doktornőhöz. Érdeklődik, hogy miért voltam már ilyen régen, elmondom, hogy van egy gyerkőcöm, viszonylag sokáig szoptattam. Rákérdez a szülésre, hihetetlen, hogy még mindig csak könnybe lábadt szemmel tudom elmesélni. Majd felmegyek a teljesen üres és steril véradóba. A hölgy nagyon kedves, örül nekem. Azt mondja kellemetlen lesz, ne haragudjak, biztosan fájt, de semmi különöset nem érzek. Engem a véradás amúgy is felfrissít. Nemsokára érkezik egy másik már ismerős dolgozó, aki nagyon jókedélyű, sokat nevetünk hipphopp készen is vagyok. 

Ekkor meglátják az egyik kedvenc - rénszarvasos - Mácsár Andrea fülbevalómat. Teljesen el vannak ájulva tőle (jogosan), közben bejön a  vérszállító férfi kollega is, aki felteszi a racionális kérdést hol a másik. Hát mondom itt... a fülemhez kapok és jaj ne, nincs meg. Zárójelben teszem hozzá, hogy a nyáron elhagytam a legeslegeslegkedvencebb katicás fülbevalóm by Mácsár Andi egyik párját Szentesen, valamint eltűnt (arról még nem mondtam le) egy körkörös színes fülbevaló egyik párja is, amit Bazsi születésére kaptam a barátnőmtől...ez így mind végigfutott a fejemen, amikor is a véradóállomás egész területén kerestük, majd visszafelé ugyanarra próbáltam tekerni amerre jöttem. Eredmény nélkül. Szidtam is magam, hogy minek kellett nekem vért adni, maradtam volna otthon.

Hazaérve bosszankodva éppen felhívtam a barátnőmet (aki szerint hős vagyok a véradás miatt), amikor is valami kiesett a kezemből lehajoltam érte és csak egy másik puffanást hallottam. A fülbevaló volt :) Talán a felsőmbe beleesett és nem vettem észre nem tudom, de juhhhu meglett, nagyon boldog voltam.