Egy csepp menta

Egy csepp menta

Így készül a tök jó lekvár

2015. december 09. - momenta

Nem kell azt hiszem mondanom, hogy mindent, de mindent mindig az utolsó vagy utolsó utáni pillanatra hagyok. Szerencsére tisztában vagyok ezzel a tulajdonságommal valahogy mégsem sikerül ezen változtatni. A határidők motiválnak (általában).

Szóval az úgy volt, hogy akkor elkészítem a sütőtök lekvárt mikulásra a tesóméknak és anyukáméknak. Előző délután meg is sütöttem a tököt, gondoltam majd ha a kisfiam elalszik összedobom ezt a roppant bonyolult dolgot. De rájöttem, hogy nincs itthon alma, sebaj még leugorhatok a boltba érte. Altatás közben azonban a párom szép halkan kislisszant otthonról, ment a barátjával iszogatni. Na egyből felment bennem a pumpa, hogy reggelire még nicns kenyér, a lekvárhoz kéne az alma és akkor mi lesz. A lényeg a lényeg, hogy ahogy szoktam bemakacsoltam magam és a tökök vasárnap sütőtökkrémlevesben végezték, ami mennyei volt.

Ma délután újra nekirugaszkodtam -tegnap este vettem almát - és megsütöttem az újabb tököt (az erkélyen van pár kiló a sütőtökmán családnak). Az illat ilyenkor isteni a lakásban. Bazsi közben el is aludt, persze mire a tök megsült fel is ébredt.

Nem baj játszunk vele a szobájában, az apukája úgyis jön haza nemsokára - érkezik a cset üzenet, hogy lehet, hogy nyolcig is maradnia kell - na frankó. Átmegyünk  a nappaliba, a kisfiam legozik én kiosonok összedobom a hozzávalókat.

Néhány dolog volt csak, ami nem stimmelt. Azaz nem volt itthon juharszirup. Nem baj helyettesítettem mézzel (sajnos nincs nagy tudásom, de remélem jó lesz így is). Majd a hűtőben fél citromnak vélt dolog egy fél vöröshagyma volt, ami hmmm hát ugyan makói vagyok, na de mégse így próbáljam már ki először ezt a lekvárt. Ok semmi gond citromlé. Az sincs itthon (jól felszerelt konyha :). Nem baj savanyításra raktam bele aszkorbinsavat. Kész. Ja és, hogy az almát jó pépesre kéne lereszelni? Na nem, darabolom, mert a kétéves már hiányol.

Ok felforral, majd magára hagy. Persze írja a recept, hogy vegyem le takarékra, erre csak pár perc után jövök rá, de sebaj szeretek mosogatni. 25 perc után már teljesen jónak ítéltem, kezdődhet a pürésítés, közben Bazsi szorongatja a lábam, vegyem fel, mikor leszel már kész, én is akarom üvegekbe rakni. Néhány almadarab bennemaradt, az előre kimosott négy üveget jól összefogdosta, a tetőket is, újramosgatás - mert szeretek!

Majd beletöltés az üvegekbe és beraktuk az ágyneműtartóba, közösen, igen neki is fognia kellett a forró üvegeket.

Majd érzünk valami fura szagot. Gondoltam, hogy a lekvárfőzés közben lett valami. De nem. Bemegyünk a gyerekszobába. A kislámpa, amit még nem tudom mikor felkapcsoltunk le volt hajtva teljesen. Kissé felmelegedett és kissé elkezdett olvadni a szőnyeg ragasztása és a lámpa külseje is.

Jót nevettünk, szellőztettünk, most pedig apa hazaért és azért tudok írni. Vagyis már nem, mert mennem kell buszozni.

A bejegyzés trackback címe:

https://momenta.blog.hu/api/trackback/id/tr528152688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása