Amióta kitaláltam ezt a blogot rengeteg írnivaló jutott eszembe, de persze nem írom fel őket, sokszor magamban ott hirtelen megkomponálom, mondjuk amíg sorban állok a pénztárnál vagy várok a postán, aztán mire hazaérek már elfelejtem őket. De ugyanígy annyi megörökítendő dolog jön velem, velünk - ugye általában nem egyedül vagyok - szembe az utcán és ha lenne nálam mindig egy fényképezőgép akkor hipphopp lencsevégre kaphatnám. Persze egy okostelefon is pont megfelelő lenne erre. Miért nem kell mégsem? Mert valamit mindig itthon hagyok, 10-ből 9-szer a telómat. Amióta nem liftes házban lakunk és Bazsit le kell cipeljem a harmadikról kétszer is meggondolom, hogy visszafordulok-e valamiért. Eddig egyszer fordultam vissza az itt eltöltött lassan három hónap alatt :) Most a telefonom igazán dizájnos, mert két hónapja nincs előlapja, vissza kellene ragasztani. Talán mert Bazsi és anya túl sokat dobálta, ejtette le, be az ágyak mögé stb. Nem sokáigg bírná nálam az okosteló.

Így marad a pillanatok meg és átélése az sem olyan rossz dolog :)